2012. szeptember 17., hétfő

Új év, új remények





3. osztályba léptem.     
Én.
24 évig tanítottam kis felmenő rendszerben mindig csak 1-2. osztályban.
Itt tanítani megtiszteltetés, felelősség, gyönyörű hivatás. Elindítani a gyerekeket a tanulás útján, rávezetni őket a tudásra, megalapozni a többi évet, egyáltalán kialakítani az egész iskolához való viszonyt, óriási feladat.
Ezt nem lehet fél gőzzel csinálni, csak szívvel-lélekkel. Ha nem ezt tesszük visszaüt. Nem tehetünk mást!
Év vége felé az érettségi, felvételi, bizonyítványosztás idején jön a " fizettség tömkeleg" a köszönő üzenetek, telefonok: " Erika néni köszönöm a biztos alapokat!". Ezt az érzést nem lehet pénzzel kifejezni. Aki még megmaradt a pedagógus pályán, az érti miről beszélek. Ez éltetett eddig.
DE VÉGE!
Óriási energiákat követelt ez a folyamat. A legrosszabb az volt minden 2. évben, hogy amikor a nulláról eljutottam egy jó szintre, a következő évben megint előlről kellett kezdeni. Ezt nem bírom tovább, minden energiám elfogyott.
Szükség van a töltekezésre, megújulásra.
Ezt fogja nyújtani a 3. osztály.
Új tantárgyak, új szokások, új helyzetek, új tanterem, új élmények.
Ebben is van nehézség. Sokkal többet kell órára készülni, mert minden új. A kis kamaszkor problémáit meg kell tanulnom. De nem baj. Remélem élmény lesz a 3. osztály!
Minden kollégának és magamnak is:

                   BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Örömmel fogadom a véleményedet!